Ige: Az Úr Jézus megvallása

Az Úr Jézus kijelentése: „Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz énrólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik (mert azt én is megtagadom) az Isten angyalai előtt” (Luk. 12,8-9)

„Mert valaki szégyell engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval (vagyis amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében)” (Luk. 9,26)

Márk is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Mert (ha) valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között (és bűnös nemzetség előtt), az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal” (Márk. 8,38)

Pál apostol így bátorítja Timóteust, és a minden időben élő, Istent szeretőket: „Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét (a mi Urunkról szóló bizonyságtételt), se engem, az ő foglyát; hanem (velem) együtt szenvedj az evangéliumért Istennek hatalma szerint (és Isten ereje által)” (2 Tim. 1,8)

Mert: „Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket” (2 Tim. 2,12)

A feltámadott Úr ígérete: „Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt” (Jel. 3,5)  

Ezt tudva így bátorít az apostol: „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van” (Zsid. 10,35)